Amikor elindítottam ezt a sorozatot,, egy egyszerűnek tűnő, mégis gyanúsan homályos kérdést dobtam fel. Most nézzük át, mi is állhat a köd hátterében.

Mi volt a felvetés valójában:

A kezdeti kérdés így szólt: „Mit jelent az a szó, hogy olvasás?” De nyilván nem szótári definícióra vonatkozott. Az igazi kérdések inkább ezek:

• Hol húzódik a határ az adatok puszta befogadása és az azokban való szellemi elmélyülés között?

• Tényleg csak az számít olvasásnak, amit a szemünkkel, papírról betűzünk ki?

• Vagy az a bizonyos olvasás valójában egészen más?

A hétköznapi válasz és annak buktatói

A hétköznapi gondolkodásban az olvasás egy nagyon merev, fizikai mechanizmus: a szemünkkel leírt szimbólumokat (betűket) látunk, és azokat szavakká, mondatokká fűzzük össze.

Hol válik ez a megközelítés gyanússá? Nézzünk pár hétköznapi példát:

1. A mesehallgatás / hangoskönyv: Ha valaki füllel hallgat egy történetet, a hétköznapi logika szerint „nem olvas”. De vajon kevesebbet ér a belső élmény attól, hogy a fülén keresztül jutott be a történet?

2. A képregény: Sok benne a rajz, kevés a szöveg. A közvélemény gyakran a „lusta olvasók” menedékének tartja. De valóban leegyszerűsítésről van szó, vagy a képek és szövegek egyidejű követése komolyabb agyi munkát igényel?

3. A feliratos videojátékok: A mai fiatalok órákon át olvasnak bonyolult küldetésleírásokat és párbeszédeket játék közben, mégsem mondja rájuk senki, hogy „olvasnak”.

A hétköznapi definíció ott hibádzik, hogy a fizikai csatornára (a szemre) figyel, nem pedig arra, ami közben a fejünkben történik.

Alapfogalmak a megértéshez

Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, tisztáznunk kell néhány kulcsfogalmat:

• Dekódolás vs. Megértés: A dekódolás a betűk felismerése (a fizikai technika). A megértés (komprehenzió) az a folyamat, amikor a szavakból belső képeket és jelentést építünk.

• Mélyolvasás (Deep Reading): Egy lassú, fókuszált kognitív állapot. Ilyenkor az agy nemcsak adatot gyűjt, hanem egy teljes belső világot szimulál, edzve a fókuszt és az analitikus gondolkodást.

• Tudatelmélet (Theory of Mind – ToM): Az a pszichológiai képességünk, hogy megértjük: másoknak tőlünk eltérő gondolatai, érzései és szándékai vannak.

• Érzelmi Intelligencia (EQ): Az empátia és a szociális megértés képessége, amely a szépirodalom, a mesék és a versek olvasásával, az emberi sorsok átélésével fejlődik igazán.

Mit jelent az OLVASÁS az egyes tudományok szerint?

Ha odaadjuk a szót a különböző tudományágaknak, mindegyik a saját kutatási céljai szerint határozza meg a fogalmat:

• A nyelvészet szerint az OLVASÁS nem más, mint a vizuális szimbólumok (grafémák) azonosítása és nyelvi egységekké (fonémákká, szavakká) való átkódolása a nyelvi szabályrendszer alapján.
  Mit kutat és miért? A jelek (grafémák) és hangok (fonémák) átváltási szabályait kutatja. Célja a nyelvi kódrendszer feltérképezése

• A kognitív pszichológia szerint az OLVASÁS nem más, mint egy komplex mentális folyamat, amely során a munkamemória a befogadott információt a meglévő háttértudással összekapcsolva jelentéssel ruházza fel.
  Mit kutat és miért? Azt kutatja, hogyan dolgozza fel a munkamemória az információt, és hogyan kapcsolja azt a korábbi élményeinkhez. Célja a gondolkodás és a megértés modellezése.

• A pedagógia és neveléstudomány szerint az OLVASÁS nem más, mint a funkcionális literáció, azaz az írott nyelv megértésének, kritikai feldolgozásának és alkalmazásának képessége.
  Mit kutat és miért? A funkcionális literációt (az írott nyelv használatának képességét) vizsgálja. Célja, hogy az ember képes legyen tanulni, fejlődni és érvényesülni a társadalomban. Azt vizsgálja, hogyan válik az olvasás a személyes fejlődés, a tanulás és a társadalmi érvényesülés eszközévé.

• A neurobiológia és idegtudomány szerint az OLVASÁS nem más, mint egy tanult, mesterséges idegrendszeri bravúr, amellyel az agy a plaszticitását kihasználva újravezetékezi önmagát, és eredetileg másra való területeket (pl. vizuális alakfelismerést) kapcsol össze a beszédfeldolgozó központokkal.
  Mit kutat és miért? Agyképi vizsgálatokkal (fMRI) azt méri, hogyan szerveződnek át az agyi hálózatok. Célja az agy plaszticitásának megértése (hiszen az emberi agy evolúciósan nem olvasásra termett, ezt a készséget „rákényszerítettük” az idegrendszerre).

• Az exobiológia és alternatív kogníciókutatás szerint az OLVASÁS nem más, mint tiszta tudati információk, univerzális mintázatok és kódrendszerek letöltése és absztrakciója, a fizikai hordozó formájától függetlenül.

  
  Mit kutat és miért? A földönkívüli vagy nem-emberi intelligenciák információ-feldolgozási lehetőségeit modellezi elméleti szinten. A megszokott kereteken túl azt elemzi, hogyan értelmezne egy eltérő intelligencia univerzális mintázatokat és információkódokat. Nála az olvasás tiszta tudati adatletöltés.

Mi a meglepő a tudományos válaszokban?
Hol hibázunk mi?

A tudományos eredmények legnagyobb meglepetése az, hogy az agyunk a jelentésfeldolgozás szempontjából alig tesz különbséget a hallott és az olvasott szöveg között. Az fMRI-vizsgálatok megmutatták, hogy ugyanazok az komplex agyi hálózatok gyulladnak fel, akár szemmel, akár füllel fogadjuk be a történetet.

Hol hibáztunk a hétköznapi szemléletünkben? Összekevertük az eszközt a céllal. Azt hisszük, az olvasás maga a betűk pásztázása (az eszköz). A tudomány viszont rávilágított, hogy az olvasás valójában a belső mentální munka és a jelentésadás (a cél).

Az új szemléletmód: Ne azt nézzük, hogy valaki a szemét használja-e vagy a fülét, papírkönyvet tart-e a kezében vagy képernyőt! Azt a kognitív teljesítményt és belső átalakulást értékeljük, amit a történet kivált a fejében.

Újabb nyitott kérdések a horizonton

Ez az új, tágabb tudományos szemléletmód azonban olyan kérdéseket vet fel, amelyekre eddig magunk sem tudtuk a pontos választ:

• Ha a belső mentális munka a lényeg, akkor a képregény olvasása felér egy regényével?

• A hangoskönyv hallgatása valóban teljes értékű olvasásnak tekinthető?

• Mi a helyzet a versek sűrű, ritmikus világával vagy a feliratos videojátékok interaktív történeteivel?

Ezek a műfajok teljesen új megvilágításba kerülnek, ha a kognitív hatásaikat vizsgáljuk.

A következő bejegyzéseinkben pontosan ezeket a különleges területeket fogjuk részletesen kibontani!

Mit jelent valójában az, hogy „olvasni”?

Tedd a könyvespolcodat valóban meséssé

Válassz saját Olvasótársat!

Elérhető kínálatunk

Ügyfélszolgálat & Műhely

Kérdésed van vagy ajánlatot szeretnél? Keress bizalommal!

Email

Telefon

noyana@noyanadesign.com

+36 70 420 92 91

NOYANA Design Works © 2025. All rights reserved.

IMPRESSZIUM